Az első magyar uralkodóházat első királyunk után a középkorban gyakran csak „Szent István nemzetségeként” emlegették. Az államalapító nyomdokain járó Árpád házi uralkodók erős királyságot teremtettek, s ha kellett, megvédelmezték a németek és bizánciak seregeitől. Noha a korszak nem szűkölködött trónviszályokban, pártharcokban, véres háborúkban, a kunok és tatárok pusztító betöréseiben, mégis a magyar história egyik legfényesebb periódusa. Az Árpádok dinasztiája adta a lovagkirályt, Szent Lászlót, a műveltségéről elhíresült Könyves Kálmánt, az „aranykort” megteremtő III. Bélát, az aranybullát kiadó II. Endrét, s a „második honalapítót”, IV. Bélát.